Ráb sziget

Ráb szigete az Adriai tenger északi részén a Kvarneri szigetvilágban terül el. A szigeten hét helység található: Lopar, Barbat, Banjol, Palit, Kampor, Mundanije, Supetarska Draga és maga a város Ráb.
Ráb szigetén közel 9000 lakos él. Nagy része turizmussal, majd földműveléssel, joszágtenyésztéssel és halászattal foglalkozik. A helybeliek szervezett turizmussal több mint  110 éve foglalkoznak.
Ráb sziget védőszentje Sz.t. Kristofor a legendák szerint, jó néhányszor varázshatalmának köszönhetően megvédte a szigetet különféle betolakodóktól. Ma is ünnepelik Kristofor napját. Ráb szigete rendezvényekről is imert, amelyre néhány tízezer turista  érkezik. Ráb szigeti tartózkodása alatt élveszheti az ijjászok felújított mutatványos vetélkedőjüket, a vendégek és helybeliek örömére.  Ráb óvárosa ismert a sajátos négy harangjáról,  középkori utcácskákról, templomokról és a jól megőrzött belvárosi épületekről,  Emiatt Kis Velencének is nevezik. A turistai áradat Rábra már két évszázada tart, emiatt szervezett turizmussal a helybeliek  több mint 130. éve foglalkoznak. Több kitűntetésben is részesült : Ráb 2004 legjob turisztikai rendeltetési hely. Ráb, 2005 turizmus segédhelyét foglalja, majd Europa ezüstvirág kitűntetését érdemelte ki a rendezett környezetért. Rábiak különösen büszkék a két kék zászlójukra amelyek Lopár - Crnika és Suha Punta strandjain vannak árbócolva. Kellemes éghajlat lehetővé tette szigetünk turizmusának fejlödését. Környezetünkben mediteráni éghajlat uralkodik, emiatt meleg nyarak és enyhe telekel dicsekedhetünk. 2494 napsütéssel gazdag napjaink vannak évente. Átlagos nyári hömérséklet 26°C, májustól októberig az átlaghőmérséklet  meghaladja a 20°C

Érdemes a Rábi rendezvényeket megtekinteni, amelyen a helybeliek bemutatják, messzehíres és gazdag múltjkat. E rendezvények időszaka idején visszavarázsoljuk a középkor pillanatait amikor felejthetetlen perceket bíztosítunk vendégeink számára, amelyben bemutatóra kerül a régi mesterségek művészete. Rendezvényeink hagyományosak és három napig tartanak. Elsö est: ünnepélyes megnyitó. Második est: halász estet rendezünk, sok féle halból készitett finomságokkal. Harmadik est: Vitézek vetélkedője, sok más szórakozási lehetőséggel.

FÖLDRAJZI HELYZETKÉP:

Ráb szigete a kvarneri szigetek csoportjához tartozik a 44° 41’ és a  44° 51’ északi szélességi  földrajzi körön és a 14° 53’ keleti földrajzi kör hosszán található. A sziget hossza 22 km. Glavina délkeletöl - Sorinj északnyugatig terjeszkedik el . Rab szigetét a Velebiti csatorna választja a parttól. A sziget délkeleti része legközelebb (2 km) van a szárazföldhöz..Rab szigete több kis szigettel van körülvéve: Grgur, Goli otok, Dolin, Trstenik,  nagy Laganj , kis Laganj, Sz. Juraj, nagy Dolfin  és kis Dolfin.

Természeti domborzatok:

Rab sziget kiugró részei,völgyei és tájai, a szokatlan szépségekhez tartoznak. A kiemelkedések Kalifront félszigetén kezdödnek,  kötődnek az alacsony  kamptájjal , majd következnek a kissebb kiugró részek, amelyek északnyugatról – délkeletre húzodnak, Gonara - tól Kaldanca Rab  Banjola – ig. A Ráb sziget legmagasabb része, a Kamenjak  kövezete, amely párhuzamos  a Velebit kövezetével. Magasága 408m. A Kamenjak lejtöi hirtelen a tenger felé ereszkednek a Velebiti csatorna irányába, amely természetes védelmet nyújt a hideg északi szelektől (bura). A Lopar félsziget sokszámu sekéj homokos strandokkal gazdag, melyek az öblökben találhatók. Gyerekek részére nagyon alkalmas. Ezenkívül , Supetarska és Kamporska öblöket is ajánljuk. A Kalifront és a Frkanj hegyfokok között elhuzodo tengeröblök gyönyörü tájai, kiváló kiránduló helyekre is  alkalmasak. Továbbá keletre haladva található, Ráb kikötő, Szent Eufemije öböl, és az ismert , elsö, második és harmadik Padova stradok. Ráb szigete, körül van véve szigetecskékkel és szigetcsoportokkal.  Számtalan öblök, öblöcskék és zátonok gazdagítják  Ráb  sziget szépségeit.

ÉGHAJLAT:

Rab szigetén mediteráni éghajlat uralkodik, gyenge telek és nagyon kellemes nyarakról jellemes. Az ilyen idöjáráshoz hozzájárúl a Kamenjak kiemelkedö kövezete, amely megvédi szigetünket az északi hideg szelektől, melyek föleg a téli honapokban és kora tavasszal fujnak (Bura). Délkelet irányából  ősszel a szelek érkezése meleg nedves légtömegeket hoz a térségbe, mely„Jugo“ néven ismert.  Napközben a nyári honapokban a „maesrlal“ szellö teszi kellemessé az idöjárást. Ráb szigetének évente átlagban 91 telyesen derűs napjai vannak , s ezért Európa legnapsütéses terepjeihez tartozik. Nyár ideje alatt csak 9 borús nap van. Évente átlagban 2479 órás napsütötte tengerünk van. Júliusi hónapban átlag12 órás napsütéses napunk van. Évente körülbelül 1042mm csapadék húll. A kellemes idöjárás kedvez a fürdözőknek, kora tavasztól késő őszig. Tenger évi átlag hömérséklete 15,75°C. Májustól októberig meghaladja a 20°C,  a téli napokban pedig 12°C. A levegö évi átlag hömérséklete 16,8°C - nyáron 26°C -  télen 8°C.

SZELEK:

Az Adria tenger ismert szelei a Bura és a Jugo, melyek szeptember és május között fujnak, míg a nyári honapokban a kellemes Maestral szellő uralkodik. Bura a hideg szelekhez sorolható amely észak irányból érkezik , parttól a tenger irányába. A Jugó a nedves szelekhez tartozik, mely nehéz felhőket terel magával, és nem olyan hirtelen erejű mint a Bura. Neki legaláb 36-38 órára van szüksége, hogy kifejtse erejét. Szokásossan 10-11 órakor érkezik,  14-15 óra között tetöz. Legyengülése estefelé tötrténik majd fehér felhök kisérik .Többi szelek:  Burin, északeleti szél, és csak a nyári honapokban jellemző a part irányából. Tramontana és a keleti Levante , a gyengébb Bura változatai.

TÖRTÉNELEM

Az első írott adatok Rábról az antik írók dokumentjaiban találhatók. De bizonyos hogy még ez előtt is ember járt a szigeten. Ezt bízonyitják a paleoliti korszakból lelt szerszámok, Lopár területén. Ezekröl keveset tudunk. A paleoliti ösembert , neoliti bevándorlók váltsák, majd librunok is költöznek a szigetre. Reális feltételezés, hogy ekkor kezd kialakulni a mai kikötő és Ráb helység.

Rábról, néhány görög és romai földrajzkutató irásaiban is találhatók. Ráb szigete ezekben az írásokban : Arba, Arva, Arbia, Arbitana néven szerepelnek. A mostani  nevét az ezen a területen telepedet szlávok, horvátok  saját nyelvükhöz alakitották Ráb névre.

ÉRDEKESSÉGEK

• Rábon nincsenek mérgeskígyók

• Rábnak 300 saját ivóvíz forrása van

• A tengerészek multban használt ruházati anyaga, Ráb szigetéhez kötődik: és ARBASIUS nevet viseli.

• Rábon selyemtermeléssel is foglalkoztak
• A rábi kőből lettek épitve az ismert templomok és kolostorok pld: rábi, zadári és sibeniki.

Rábi uralkodók

• 228 századig Krisztus előtt – Liburnija / Ilirija, Görög ( id. Dionizije majd ifj. Dionizije )
• i.e. II században – Romaiak elfoglalják Rábot

• Krisztus előtt a III századtól - VI századig – Római bírodalom,
  Nyugati Római birodalom (Oktavijánus Augusztus császár i.e. 27 – ben megadja a városnak a Municipiuma kinevezést, vagyis a helység  önnáló önkormányzatot kap)

• 493.- tól 544.- ig  Keleti – Gót állam ( Teodorik majd Totila királyok )
• 544.- től  a IX századig – Bizánc ( Slávok érkezése )
• IX.- től a X.- századig -  Horvát herceg uralom alatt, Bizánc Tomiszláv király
• X. század  vége – velencei köztársaság
• XI. század elejétől a XII. századig – Horvát királyság

• XII. századtól a XV. Századig – gyakori az uralkodók váltakozása (Velencei, Horvát-Magyar király

  Koloman, III. Béla király, Ljudevit Anzuvinac, Nápolyi László és Zsigmond, Horvát –Magyar király)
• 1409.- től 1797.- ig  -  Velenceiek
• 1779.- től  1815.- ig – Napóleon,  Ilíri vidék Olasz királyság
• 1815.- től 1918.- ig – Osztrák - Magyar Monarhia
• 1918.- tól 1921.- ig - Olasz királyság
• 1941. áprilisától  1943.- ig - Olasz fasizmus
• 1944.- től  1945.- ig  - Német  birodalom
• 1945.- től 1990.- ig  - Jugoszlávia
• 1991.- től  -  Horvát Köztársaság